Ökológiai lábnyom park

Az ötlet lényege az, hogy mutassuk be az egy főre eső területet (9300 m2), arányait és fenntartható hasznosítását Magyarországon. A megjelölt terület elektromos vasúttal megközelíthető helyen van magyar, szlovák, osztrák vonzáskörzettel, lényegében sík, szántóterület fasorral és vizes élőhellyel, szélenergiában, földhőben gazdag vidéken az Alpokalja és a Kisalföld határán. A terület határán egy leendő gyorsforgalmi út nyomvonala halad keresztül, aminek a bemutatóban szintén elgondolkodtató szerepe lenne.

A tervezett ökolábnyom bemutatópark négy egymás melletti egységre különülne el:

 I. A fenntartható területhasználat (9300 m2): Bemutat egy 25 %-os erdősültségű, szántóval, kaszálóval, vizes élőhellyel tarkított területet. Az infrastruktúra mindössze egy járdányi szélességű bicikliút, egy bemutatóház különlegesen szigetelt fele és egy kisbolt jellegű épület a látogatók ellátására. Az épületet egy gondnok vagy éjjeliőr hasznosítaná tartózkodásra vagy váltásban.

 II. A mai magyarországi területhasználat (9300 m2): Itt az erdősültség csak 19 % és energetikai szempontból sem önálló a terület: a kétsávos út által reprezentált közlekedési szint energiáját a terület nem termeli ki. Az itt található bemutató épület csak hagyományos szigetelést kapna, és azt mutatná meg a látogatóknak, hogy az ismert magyar táj (erdősáv, szántó) miért nem fenntartható.

 III. A harmadik terület egy lábnyom formájú, a határain túlnyúló, a fenntarthatatlanságot szimbolizáló forma (14000 m2). Itt azt mutatjuk meg, hogy az autópályával leírható, napi mindössze 15-20 percnyi ingázás mekkora energia igénnyel terheli a bioszférát. Az egész területet faültetvény borítja, és még nincs kidolgozva az ilyen méretekben is működő etanol, metanol, metán, aceton, dízel gyártás technológiája. A valóságban természetesen az itt képződő faanyagot nem a közlekedés hasznosítaná, hanem egy közeli bioszolár fűtőmű vásárolná fel.

Megj.: ha az autóút más nyomvonalon vagy egyáltalán nem valósulna meg (ami a jelenlegi olajpiaci helyzetben elvárható), úgy a helyén egy vékonyan lebetonozott és felfestett területen egy naptechnikai bemutató park létesülne.

 IV. A negyedik terület (9300 m2) lényegében az elsővel (I.) azonos léptékű és fenntartható hasznosítású lenne, de a területén haladó elektromos vasút (GYSEV) energiaigényét is fedezné a 30 %-os erdősültséggel.

A lábnyompark átnézetét a terület határán felállítandó 1 v. 2 db kilátóként is használható 50 méter magas széltorony biztosítaná. Az innen látható perspektivikus képet össze lehetne hasonlítani a bemutató épületekben található légi- és űrfelvételekkel.

A megvalósításhoz tudni kell, hogy a területen jelenleg is szántógazdálkodás folyik évi 1-2 millió forint produktummal, ami alig csökkenne, hiszen továbbra is mezőgazdasági terményeket és faaprítékot termelnének itt, az épületek csak igen kis hányadát foglalnák a lábnyomparknak, a bemutató utakat a mezőgazdasági gépek is használhatnák. A kivitelezés művelési bérletben is megvalósítható, csak a kieső hozamot és a tagoltabb művelési módból eredő hátrányokat kellene megfizetni minden évben. A beruházások az első évben egy ütemben megvalósíthatók. A határokat vizuális kerítések, fehérre festett sarkok, ideiglenes hófogó kerítések, 2 méter széles irtások ill. a szántási irányok mutatnák. A legnagyobb beruházás a bemutató épület(ek) és a szélgeneretátor(ok) lennének.