II. Európai Ökumenikus találkozó (Graz, 1997. június)  Mindenfelé barna, szürke, kék ruhás szerzetesek, szerzetesnők, magas  süvegű pópák, katholikoszok, színes kitűzős papok, civilek, gyerekek,  újságírók. Beszélgetések, előadások, szimbolikus bemutatók 10 nyelven  mindenütt, utcákon, termekben, pavilonokban, sátrakban, étkező helyeken.  Ez a tízezernél is több keresztényt megmozgató grázi ökumenikus találkozó  első napjának hangulata. Miért jött ide ez a sok ember Európából, és  különösen Kelet-Európából, sokan éppen a Kárpát-medence magyarlakta,  szláv és román területeiről? Kibékülni. Kiengesztelődni. A találkozó  jelmondata: Kiengesztelődés - Isten ajándéka és új élet forrása.  A megnyitó szertartáson ezrek éneklik az ismert vagy erre az alkalomra  komponált énekeket. A helyi egyház képviselői és különböző felekezetű  európai püspökök köszöntik az egységért fáradozó résztvevőket. Mindenki  megtanulja a hét himnuszát, az Osztozás (Sharing) című dallamos, angol  nyelvű éneket.  ld. fénymásolva  A refrén fordítása: Itt van, itt az idő, béküljünk ki, ember az emberrel,  és nép a néppel. Itt az idő, éljünk új életet, egyensúlyban a Földdel.  Mindnyájan kiengesztelődtünk Krisztusban, egyház az egyházzal, és mind  az Istennel.  János Pál pápa vasárnapi üzenetében köszöntötte a találkozó résztvevőit.  Eljött a megnyitóra Karekin örmény katholikosz és Alekszij pátriárka  is, de ő betegsége miatt csak rövid ideig maradt Grázban. Az egyházak  vezetőinek és osztrák minisztereknek számos nyilatkozatát hozta a sajtó,  valamint az alkalomra kiadott Versöhnung c. ingyenes napilap. A TV  prominens civil és lelkész személyiségeket szólaltatott meg. (Pl. a  magyar TV Aszalós Jánossal, Békés Gellérttel és észak-európai keresztény  nőmozgalmi vezetőkkel készített interjút, melyet júliusban sugároztak).  A hét közepének programját az előadások, vitafórumok adták, miközben  a kiállító csarnokok (Ökumenikus falu, Békeház, Kiengesztelődési  kezdeményezések agórája, Istentiszteleti sátor) folyamatosan fogadták  a látogatókat. Az előadások a vártnál kevesebb, a vitafórumok több  embert vonzottak, némelyik fórumot szabadtéren tartottuk meg. Magam  az ökológiai fórumok munkájában vettem részt aktívan. Megnyugvással  tapasztaltam, hogy legalábbis ezen a találkozón, az ökológiai problémát  közvetlenül a 3. világ kizsákmányoltságából vezetik le, és ezen a területen  sürgetnek kiengesztelődést és életmódváltást a résztvevők. A kiállítási  területeken is jelentős teret kapott a globális kiengesztelődés, pl.  a következő csarnokokban ("szomszédságokban"): Arbeitsgemeinschaft  Schöpfungsverantwortung, Umweltberatung der Ev.-luth. Kirche, Franz v.  Assisi Akademie zum Schutz der Erde, Gerechte Weltordnung, Bokor Ökocsoport,  Igazságos kereskedelem és pénz kezdeményezés (Berlin), Harmadik Világ  Alapítvány, Misereor, Brot für die Welt, Vinzidorf, stb. Sokan vittek  magukkal a Cedric Prakash indiai jezsuita vezette iskolahálózatról  szóló angol és magyar nyelvű tájékoztatónkból. Nagy érdeklődés kísérte  Ulrich Duchrow előadását az eladósodás (eladósítás) következményeiről.  Lapozgatom a százoldalas programfüzetet. Sajonos annyi az esemény, hogy  nehéz mindent megtalálni. Megújulási mozgalmak (Kirche im Umbruch,  Kirche von unten, Wir sind die Kirche, és a már híressé vált  Kirchenvolksbegehren), békemozgalmak, az igazi IFOR (nem a boszniai  haderő) International Fellowship of Reconciliation, Church and Peace,  Bocs Alapítvány, civilszolgálatos szervezetek, természetvédő és állatvédő  egyházi szervezetek. Különleges színfoltját adják a délutáni köztéri  programoknak, a különböző egyházak egyesült nőmozgalmi aktivistái főként  kulturális előadásaikkal, demonstrációikkal. Cím: Muttikan  (lefordíthatatlan szójáték). Lila szalagokat osztogatnak. Mellettük üres  banános ládákból építettek 17 méter magas "adóssághegyet" a fiatalok.  Azután szétbontják, és elküldik a dobozokat a parlamenti képviselőiknek.  Ismét a 10-es pavilon: Folyamatos riportok az ökumenikus faluban.  Köszönet a sok magyar, kárpátaljai és erdélyi riporternek. Sorsok,  élmények a világ minden tájáról. Ilyen riport kapcsán ismerkedtem meg a  görög katolikus és ortodox egyház újraéledő problémáival, beszélgettem  Tü-Tü zarándoklánnyal, aki két éve nem vett a kezébe pénzt, sem az állam  pecsétjével ellátott igazolványt, segélyt. Nem koldul, mégis megél  a fogyasztói társadalom feleslegéből, jóindulatú emberek baráti  szolgálatából. Kedvesen, tudatosan válaszol. Jó riportalany. Szt. Ferenc a  keblére ölelné.  Mindenütt lehet magyarul beszélni a városban. Az ökumenikus héten kétszer  volt magyar találkozó. Zsúfolásig megtelt a grázi ferences templom  magyarországi és távolabbról jött magyarokkal, de sajnos más előadások  miatt egyiken sem tudtam részt venni. Minden nap négy helyszínen volt  reggeli áhitat; az egyiken Várszegi Asztrik és Karsai Eszter ref.  lelkésznő vezették a reggeli elmélkedéseket. Széchey Béla mutatta be a  Jézus testvérei ökumenikus diakóniai rend környezetvédelmi munkáját.  Simonyi Gyula "www: ópium a nép számára?" címmel tartott érdekes előadást.  Még a gyerektáborban is volt magyar csoport. A kiállításokon tudtunk talán  a legjobban kibontakozni. Sokan nézték meg a magyar és a vajdasági  nem-katonáskodók összeállítását a Békeházban. Az ökumenikus faluban és  különösen az Interneten nagy területen képviseltette magát a Bokor  mozgalom különböző hazai és nemzetközi kezdeményezéseivel, sokan megnézték  a Szentantalfán létesülő jézusi ökofalu makettjét. Magyar népi és templomi  együttesek mutattak be zenés összeállításokat a 10-es pavilon színpadán.  Munkájukat és még sok eseményt rögzített a székesfehérvári televízió,  amely már aznap az Interneten is látható volt.  Utolsó nap, az Ökumenikus falu főtere, záróistentisztelet. Taizé-i és  karizmatikus énekek több nyelven. Ráhangolódás. Kenyeres kosarak és  poharak asztalokon. Idősek, fiatalok, férfiak, lelkésznők építik a  liturgiát a hét elején felállított egyszerű kereszt alatt. A mikrofont  továbbadják, ugyanúgy, mint a lila stólákat. A szamáriai asszony  evangéliumát négy nyelven hallhatjuk. Magyarul is. Az emberek  hallóközelségben egymás felé fordulva megbeszélik a hét élményét ez  evangéliumi részlet tükrében. Ismét egyesülnek a körök, szabad a mikrofon,  német és angol összegzések hangzanak el, majd liturgikus imádságokat  olvasnak fel gyerekek, anyák, szerzetesek lengyelül, portugálul, görögül,  szlovénül (érdekes módon kb. a Miatyánk közepéig). Végül felállva, mindenki  az anyanyelvén mondja az egész Miatyánkot. Agapé. Szorgos kezek ragadják  meg a kenyeres kosarakat, borospoharakat, tálcákat. Senkinek sem kell  kenyér nélkül maradni, ahogy fogy, úgy felez mindenki a szomszédaival.  A maradék - két és fél szelet barna kenyér: egy azért, mert udvariasak,  egy szelet azért, mert keresztények, és egy fél, mert osztozók. Tizenkét  üres kosár, énekek, beszélgetés, öröm. Törökbálintról egy néni a szemeit  törölgetve meséli, hogy gyerekkorában sokat csúfolták. Az ok: Édesanyjának  sok teje volt, és a tejtestvére, akinek a tejet adták egy református  kisfiú volt. A református tejtestvére miatt csúfolták, mivel ő katolikus.  Elmúlt. Mint ahogy elmúlt a II. Európai Ökumenikus Találkozó egy hete is.  Megmarad az élmény. Kiengesztelődés. Akik eljöttek, már a megélt  kiengesztelődést hozták magukkal. Vallási vezetők, akik nagyon ügyeltek  arra, hogy semmi olyat ne nyilatkozzanak, ami a másik felekezettől  elválasztó vagy bántó (így aztán a záró nyilatkozatot sem sikerült egy  hét alatt megszövegezni). Tízezernyi civil keresztény azzal a szándékkal,  hogy minden olyat nyilatkozzanak és énekeljenek és tegyenek és éljenek,  ami a másikkal egyesít, az aktív ökumenizmusért. Nagy csomagunkkal és  az emlékkel felszállunk az ingyenes villamosra. Minden megállóban  felirat: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nem csak ezen a héten.  Ausztriában tilos a cigarettareklám; A megállók reklámtábláit a Karitász  béreli. Közeledünk a vasútállomáshoz. Türelmes autósok. Az egész városban  30-as korlátozás, a sárga táblás főútvonalakon 50 km/h. Pályaudvar.  Hatalmas biciklitároló, még azon túl is kerékpárok. Az egész városban  több a kerékpár, mint az autó. Megyünk a vonathoz. Ortodox szerzetesek.  Életemben először beszélek orosz emberekkel oroszul. Tanultam új szót  is: primirényije - kiengesztelődés. Közeledik a bécsi vonat. Gyors  hulladékválogatás: Használt helyjegyet a papírgyűjtőbe, almacsutkát a  komposztosba. Hangtalan gyorsulás, vakító hegyekkel búcsúzik Ökostadt Graz,  majd Semmering.  Dőry István