`Vigilia_ 1987.7. és 8.sz. Endreffy Zoltán: Korunk ökológiai válsága I. II.

    A természet fölötti hatalom növekedése nem enyhíti a társadalmi konfliktusokat, hanem még élesíti. ... Az emberiség fennmaradásához meg kell szüntetni a háborút. De béke nincs igazságosság (betartott jogegyenlőség és igazságos elosztás) nélkül. A világban ma ezzel szemben jogsértés és sohanemvolt nyomor van.
    Szabadságjogok nélkül nincs igazságosság, mert a helyes megoldás nem ismerhető fel vita, szabad véleménynyilvánítás nélkül s nem ültethető át a gyakorlatba demokratikus döntéshozó intézmények nélkül.
    A polgári forradalmak (Anglia 1688, USA 1776, Franciaország 1789) megteremtette jogállami intézmények (strájkjog, szervezkedési és gyülekezési szabadság stb.) segítségével a munkásmozgalom ezekben a polgári demokratikus országokban meg tudta szüntetni a korai kapitalizmus kirívó igazságtalanságait és létre tudott jönni a szociális állam, amelynek törvényei a jogegyenlőségen felül többé-kevésbé biztosítják a társadalmi igazságosság érvényesülését is.
    E történelmi példa mutatja, hogy a mai világméretű igazságtalanság megoldása egy világméretű jogállamot kíván (Weizsacker: Die Zeit, München 1986). Világméretű szociálpolitika kell, a tehetős országok progresszív adóztatása (nem "kegyként" adott fejlesztési "segély").
    Csírák: az Amnesty International az emberi jogok védelmében, gazdasági téren pedig az Észak-Dél Párbeszéd, a Brandt-Bizottság és az Új Nemzetközi Gazdasági Rend kezdeményezések.
    Az államoknak önként egy világföderációban kellene egyesülniük és nyíltan lemondaniuk a hadviselés "felségjogáról". De az igazságtalanságokon és a hatalmi viszályokon kívül háborúhoz vezet a természeti erőforrások szűkössége és a távolra ható környezetrombolás is. Ez sem oldható meg politikailag hatékony nemzetközi jogrend nélkül.
    E jogrendet csak békés úton lehet elérni, mert erőszakos bevezetési kísérlete világháborút jelentene. `Csak egy gyökeres gondolkodásváltozás és erkölcsi fölemelkedés_ teheti lehetővé. Mi ennek a tartalma? Belátni, hogy világtársadalommá lettünk. Világméretű szolidaritás a jelen nemzeti önzés, gazdagodni és hatalmasodni akarás, az erőforrásokat kizsigerelő konkurrenciaharc helyett. Erkölcs, szolidaritás nélkül a csoport alulmarad, elpusztul. Ma az emberiség egészének sorsa közös. A rezignáció kísértése óriási, de a nem-cselekvés katasztrófába visz. Vannak reménytkeltő jelek (valóságos béke- és környezeti mozgalmak, Greenpeace).
    A megoldás gyökere a bűneinkből való megtérés: önteltség helyett hibáink belátása, tolerancia, meghallgatás, megértés, tanulás a másiktól; harag, gyűlölet, félelem, fegyverkezés, agresszió helyett bizalom, kiengesztelődés, szelídség; fösvénység, fogyasztási kultusz, gazdagodás helyett önmérséklet, segítés a szegényebben. "Már csak egy isten menthet meg bennünket!" (Heidegger) Már csak a Szeretet-Istenhez térés menthet meg minket.

`Vigília_ 87/8.sz. 592.o. "...ez a föld ma kevésbé alkalmas az életre..."
  Beszélgetés Vargha János biológussal
Nagyon jó, tárgyszerű, átfogó, fölrázó helyzetkép. A megoldás iránya: "Autonóm emberi döntések kellenének, autonóm életstratégiák..." "...hogyan apaszthatnánk le a társadalomban felhalmozott erőszakmennyiséget, egészen addig, amíg újra felszínre kerülhet az emberi szellem energiája." Antipolitika, autonóm magatartás, civil társadalom....

`Vigília_ 87/8.sz. 597.o. Tillmann J.A.: Dolgok özönében
   Pavlov egy leningrádi árvízkor észrevette, hogy a ketrecekben fuldokló állatai elvesztették feltételes reflexeiket, tanult képességeiket. Technikai világunkba bezárva a mai válságban az ember évezredeken át elsajátított hagyománya, embersége gyorsuló ütemben foszlik le róla, és azokhoz a gépezetekhez válik hasonlóvá, amelyeket kiszolgál. ... Ha fölfedezzük meghívásunkat, amelyet teremtésünkkor kaptunk és amely nem zárul le földi életünk végórájával, ez szabaddá tesz - többek között - a környező világ érvényességének megkérdőjelezésére és a cselekvésre a válságban, pánik nélkül, belső békességgel és tisztánlátással.