Alternatív energia

A Földön az energia végső forrása a Nap, a szélé is, a vízenergiáé is,
a fosszilis tüzelők csak ennek elraktározott töredékei. A szén, a kőolaj,
a gáz - energiabefőttek, amelyeket a Természet készít, amelyekre nem írta
rá, hogy nekünk készítette-e. Mi bemegyünk a kamrába, és teljes
természet(?)ességgel kiszolgáljuk magunkat; időnként elszörnyülködünk a
gázkitörések, olajkatasztrófák képein, de egy pillanatig sem jut eszünkbe,
hogy a fosszilis energiabefőttek minket a 2000-ben élőket illetnek-e meg.
Biztos megérdemeltük... Előttünk és utánunk 3 milliárd esztendő.

De valami azért szöget üthet a lomha fejünkbe: a kőolajfogyás 5 milliószor
gyorsabb, mint a termelődés. Igen, száz év alatt fogyasztjuk el azt az
olajat, ami 500 millió év alatt keletkezett, és keletkezik ma is - ezen csekély
ütemben. Pistike csenegeti a lekvárt a kamrából. Ejnye, ejnye, Pistike! De
mit mondhatunk, ha látjuk, hogy 5 milliószor nagyobb sebességgel csenegeti
a lekvárt, mint ahogy a Nagymama befőzni képes. Pistike hülye. Sommásan.
Hogyan lehetne ezt a mondatot közgazdász nyelvre lefordítani, hogy értsék?
Hogyan lesz ez így a Bruntland-jelentés értelmében 'fenntartható'
(sustainable, nachhaltig)?

A címben foglalt alternatív energia nem alternatíva: nem a választékot
bővítő furcsaság, nem másik út. Az egyetlen út. Meg kell figyelnünk, hogy
hol csörgedeznek azok az erőforrások, amelyeket a Nap minden évben egy az
egyben újratölt. A biomassza, a mezőgazdasági melléktermékek, a víz, a
szél. Más országokban a dagály, a hullám energiája. Nálunk idevehetjük
a geotermikus energiát bár ez nem a Napból jön, de folyamatosan újratöltődik
pár W/m2 intenzitással. Ezeket használhatjuk, ezeket csenegethetjük,
körültekintéssel, olyan ütemezéssel, ahogy a Természet befőzni képes.

Az alternatív energiák helyes használatának alapja tehát az
energiatakarékosság. Vajon tudunk annyi bio-olajat, bio-etanolt termelni, hogy
jusson belőle minden benzinkút vállalatnak dosztig? Nem, ehhez az ország
teljes vetésterülete kellene, és akkor hol termelnénk búzát. De egy megyényi
terület, és a mezőgazdasági hulladék talán még elfogadható. Van olyan
technológiánk, amely az autók fogyasztását ilyen mértékben lecsökkenti?
Igen, a tömegközlekedési rendszer ilyen technológia, a vasút, de még
szimpatikusabb a kerékpár.

Hasonlóan a mai fűtésszámlánkat sem tudja kifizetni a megújuló Természet.
A harmadát lehetne győzni fával, biogázzal, metanollal. Van ilyen
technológiánk? Igen, van, úgy kell hőszigetelni, mint a svédek, és harmadára
csökken a téli fogyasztásunk. Úgy kell miniatürizálni, mint a japánok,
kerékpározni, mint a hollandok. A sok készülék, a hulladékká váló
csomagolás, az élelmiszerpazarlás helyett a személyes szolgáltatásokra
helyeződjék a hangsúly, a környezet és energiakímélő életmódra.

Ilyen összezippelt energiafogyasztás számára már értelmesen kiépíthetők a
fa-gáztelepek, hévízkutak, naperőművek, bio-olajfinomítók, ahol a
buszvezető, teherautósofőr etanolt tölt, de nem ám magába, hanem a volt
benzintartályba, a gázszámlát pedig a Biogázművektől kapjuk.

És addig... addig... környezeti nevelés. Takarékosság, kerékpár, mutassuk
meg a Nap erejét, engedjük be az őszi napfényt, barkácsoljunk naphőgyűjtőt
a tavaszi szezonban a fürdővíz biztosítására, készítsünk hőszigetelt
ládát, tapintsuk meg az anyagok hővisszatartó képességét, évszámszerűen
tanítsuk a történelmi korok energiaadatait is, földrajzból pedig az
"ásványkincsek" helyett az egyes országok ökológiai lábnyomát. Különben
megmaradunk a Pistike 5 milliószoros hülyeségi színvonalán.

Dr. Dőry István
fizikatanár